Nyelvek
Udmurt nyelv
Az udmurt – régebbi elnevezés szerint: votják – az uráli nyelvcsaládba tartozó, kevéssé veszélyeztetett őshonos nyelv. Az udmurt nyelvet elsősorban a Vjatka, Csepca és a Káma folyók közötti területen, a mai Udmurt Köztársaság területén beszélik, Moszkvától keletre, kb. 1200 kilométerre. Udmurtok nagyobb számban élnek Kazahsztánban, és szórványban Oroszország számos városában, kerületében. A legfrissebb, 2010-es népszámlálási adatok szerint az udmurtok lélekszáma 552 299 fő, az udmurt nyelvet saját bevallása szerint 324 338 fő beszéli. (Mindkét szám népszámlálásról népszámlálásra csökken.)
Az udmurtok legnagyobb számban (410 000 fő) a nevüket is viselő Udmurtia területén élnek. Jelentős számban élnek azonban a szomszédos közigazgatási körzetekben is: a Tatár Köztársaságban 23 000, Baskortosztánban 21 000, a Permi Területen 21 000, a Kirovi Oblasztyban további 13 000 fő él. Udmurt anyanyelvűnek a 2010-es népszámláláskor Udmurtiában 247 000 fő vallotta magát.
Az udmurt nyelvnek négy dialektus-csoportját tartják számon. A 2002-es népszámlálás óta az északi nyelvjáráscsoportba tartozó beszermán változat (3100 fő beszéli) önálló nyelvként létezik. Az északi nyelvjáráscsoport erőteljes orosz, míg a középső, a déli és peremnyelvjárások csoportja erőteljes tatár és baskír nyelvi hatásnak volt kitéve. Az udmurt nyelvnek van irodalmi nyelvváltozata.
Az udmurt ma elsősorban a családi, baráti érintkezések során használatos, a tituláris köztársaságban ugyan hivatalos nyelv, de nem rendelkezik jelentőséggel, nem játszik szerepet a törvényhozásban és a politikában sem. Ugyanakkor az udmurt nyelv a sajtó mellett a médiában, a kulturális életben, az interneten és az oktatásban is jelen van.
Manysi nyelv
A manysi – régebbi elnevezés szerint: vogul – egy az uráli nyelvcsaládba tartozó, erősen veszélyeztetett őshonos nyelv. A manysi nyelvet elsősorban Nyugat-Szibériában, a Hanti-Manysi Autonóm Körzet területén beszélik. A legfrissebb, 2010-es népszámlálási adatok szerint a manysik lélekszáma 12 269 fő, a manysi nyelvet saját bevallása szerint 938 fő beszéli. (Előbbi szám népszámlálásról népszámlálásra nő, utóbbi szám folyamatosan csökken.)
A manysik legnagyobb része, 10 977 fő az ő nevüket is viselő nyugat-szibériai Hanti-Manysi Autonóm Körzet – Jugra területén él, a fennmaradó manysik pedig a szomszédos közigazgatási körzetekben: 637 fő a Tyumenyi Terület más részein, s mindössze 251 fő lakik a Szverdlovszki Területen, 8 fő pedig a Komi Köztársaságban.
A manysi nyelvnek eredetileg négy dialektus-csoportja létezett, ám ezek közül több már kihalt. A déli manysi dialektus kihalását az 1950-es évekre, a nyugati manysiét valamivel későbbre valószínűsítik. A keleti manysi dialektust is gyakran kihaltnak hiszik, azonban a közelmúltban végzett terepmunka során kutatók találtak olyan beszélőit, akik adatközlőként is tudtak közreműködni. A manysi nyelv irodalmi nyelvváltozatának alapjául az északi dialektus, azon belül pedig a szoszvai nyelvváltozat szolgált.
A manysi elsősorban a családi, baráti érintkezések során használatos, nem hivatalos nyelv, nem rendelkezik gazdasági jelentőséggel, nem játszik szerepet a törvényhozásban és a politikában sem. Ugyanakkor jelen van a sajtó mellett a manysi nyelv a médiában, a kulturális életben, az interneten és az oktatásban is.
