Általános információ a TDK lebonyolításáról
· október vége dolgozatleadás, november közepe helyi szóbeli
· március vége dolgozatleadás és április közepe helyi szóbeli
· tipp: páratlan években a tavaszi helyi forduló helyett OTDK van, ahová legkésőbb január elején kell beadni a dolgozatokat
Az írásbeli munka értékelése a következő módon történik:
• A téma eredetisége, újdonsága, fontossága 5 pont
• Mennyiben sikerült megvalósítani a célkitűzést? A dolgozat új eredményei, a felvetett problémák újszerűsége 5 pont
• A téma szakirodalmának és a forrásainak ismerete, használata 5 pont
• A szerző önálló gondolatainak, következtetéseinek megalapozottsága 5 pont
• A dolgozat szerkezete, okfejtése, logikája 5 pont
• A dolgozat kivitelezése, stílusa, nyelvhelyessége, helyesírása 5 pont
Összesen: 30 pont
Felkészülés a szóbelire:
A szóbeli előadás nem a dolgozat felolvasásából áll. A dolgozat túl hosszú ahhoz, hogy felolvassuk, ráadásul két szakmabeli olvasónak szóló tudományos prózában írt mű. Ezt a stílust hallás után elég nehéz befogadni.
A szóbeli előadás a munkád közérthető, de szakmailag releváns összefoglalója. Egyrészt fontos, hogy néhány alapvető információ nyilvánvalóvá váljék belőle, másrészt a szóbeliség/spontaneitás látszata is fontos benne: nem feltétlenül felolvasás, hanem inkább előadás (közben persze lehet nézni a szöveget).
Vajon hogyan lehet egy ilyen összefoglalót sikeresen elkészíteni és előadni?
• Egy bevezetővel kezdünk, amelyben felvázoljuk a problémát, a recepcióban szokásos olvasatot, az ötletünket, az ebből jövő pontos a kutatási kérdést, a módszertani alappozíciót, a hipotézist, és a lépéseket, amelyeken keresztül mindezeket kifejtjük.
• Elmondjuk a fent előlegezett lépéseket: célszerű a módszerrel kiindulni, aztán az adatok/alapjelenségek bemutatása, majd ezek elemzése következzék.
• Hasznos, ha van Powerpoint vagy handout a szemléltetéshez.
• Az összefoglalóban újra elmondjuk, mi volt a kérdés, és most kifejtve megadjuk a választ rá. Ekkor válaszolunk az írásbeli értékelésekben feltett kérdésekre is.
• Ez összesen húsz percbe férjen bele – hogy mennyi infó fér bele 20 percbe, azt bizony ki kell előtte próbálni.
Végül reagálnunk kell a zsűri/közönség kérdéseire is, erre van plusz 10 perc. A lenti szempontokból látszik, hogy a reakció/vitakészség része az előadásnak fontosabb, mint azt elsőre gondolnánk, az adható pontok 33%-a ebből a szegmensből jön.
A szóbeli forduló értékelésének szempontjai:
• Az előadó tárgyi tudása, felkészültsége 10 pont
• Az előadás módja (időbeosztás, szemléltetés, előadókészség stb.) 10 pont
• A lektori véleményekre adott válaszok, vitakészség 10 pont
Összesen: 30 pont
A TDK dolgozatra összesen 90 pont szerezhető (30 -30 pont a két írásbeli bírálótól, további 30 pont a szóbeli bemutatáson). Az országos konferenciára csak az a dolgozat bocsátható, amely a két opponenstől összesen legalább 35 pontot kapott. Amennyiben a két szakmai bíráló által adott pontszám között a különbség 13 pont vagy annál nagyobb, harmadik bíráló felkérése szükséges. Ebben az esetben az írásbeli összpontszámot a két egymáshoz közelebb eső pontszám összege adja. A dolgozatok a témához kapcsolódó idegen nyelven is beadhatók.
A dolgozatok szóbeli bemutatásának időtartama 20 perc. A vita időtartama 10 perc.
Idegen nyelven történő szóbeli bemutatás esetén az előadás felosztása: 15 perc idegen nyelvű előadás és 5 percnyi magyar összefoglaló.
Aktuális TDK információkat minden évben a hírekben közülünk.
Mindenkit szeretettel várunk!
The TDK (Tudományos Diák Kör/Scholarly Paper Competition) is an extracurricular form of practicing academic skills by students. It aims at improving you skills of making and presenting an academic argument in the company of fellow students. Traditionally, it is a springboard for launching an academic career (PhD studies, etc.).
There are two rounds of activities, the first on local level (Institute) that is run annually and the second on national level (Humanities, Social Sciences, Law, etc. divisions) that is biannual. TDK, the first stage, begins by composing a paper of some academic merit, usually an excellent seminar paper or a BA thesis, which is to be handed in for the local TDK reading. Then it is assessed by two readers from the Institute and is presented and defended orally. These presentations are public and a TDK Committee listens to and assesses it. On the basis of the evaluations and the performance, it is decided whether the paper can be forwarded to the next stage, and if yes, what modifications are needed. OTDK, the second stage, in our case means the OTDK in Humanities. Here all the papers that had been forwarded from Faculties of Arts take part in the ’paper and evaluation’ plus ’presentation and defence’ stages. These stages are identical to steps of the previous procedure but the assessment is performed by university teachers from all over the country. An award from the OTDK brings points for a PhD enterance exam.
If you’ve ever felt you had an idea that is worth writing a scholarly paper about, something that tickles your fancy, something you are passionate about, then the TDK/OTDK is the right venue for you. To me, it has been an E-Ticket ride. The general idea is to try your hand early, then fail, try again, and fail better. I have written a fairly ignominious paper in my third year on Philip K. Dick and religion in science fiction which was a resounding, hearty failure I remember fondly. My peer reviewers were sobering, but they made me think about the talk I had given, and since I wanted to tell a story about what goes on in science fiction, I have chosen a new approach, using games studies to think about virtual realities in fiction, applied rigorous, but far-out thinking to it, and handed it in warily, bracing myself for a round of much the same. The reviews I got were cautiously encouraging, and on the oral round, I presented my material to modest success. The comments of my reviewers allowed me to fine-tune the paper in the short allotted time before it was submitted to the OTDK. There, mercifully, it got two reviewers who were into the same small field I was trying to break into. When I received their reviews, they were nothing short of glowing, but meticulously interspersed with exacting criticism. These comments would prove to be my strategic footholds, argumentational fodder to be disputed. The OTDK itself was a mass of faces, suits and dresses, some of whom I have grown quite fond of and have visited since. We had plenty of electrifying chats and copious amounts of wine. I have prepared, practiced and therefore given my paper with hard-won ease, which earned me a second place in my category, Literary Theory, a result that is pretty good for a paper that has not done any. At any rate, the experience was an ego-boost at the right time, and the general conviviality during the TDKs made it really worth it for me. Although nothing teaches like raw experience, I really felt like we all would have benefitted from a more thoroughgoing, weekly workshopping of ideas and papers-in-progress as my preparation was a bit of a hit-and-miss, trial-and-error process and I really would have liked to hear how others read my work before I handed it in to established scholars. TDKs require some tenacity, some damned-if-I-don’t dedication, which will pull you through the periods when you feel like giving up on the whole thing. I was fortunate enough to have had people who inspired me to prove myself, and it is these moments, the professional discussions and the correspondence, the time you spend with people because of your paper, that makes it, as they say in Support-groupese, a “growth experience.”
Good luck, I don’t envy you. =)
Makai Péter Kristóf
Annus Irén
Race/ethnicity and gender in American society
American culture in the 19th century
American visual culture (painting and popular culture)
Aradi Csenge
kognitív nyelvészet (fogalmi rendszerek szemantikája, metaforaelmélet, mentális terek és fogalmi integráció)
kulturális nyelvészet (nyelv és gondolkodás a kultúra jegyében, kultúrán belüli és kultúrák közötti összehasonlítások)
kognitív narratológia (narratív sémák, érzelmek)
Cora Zoltán
British history (19th–20th centuries)
19th–20th-century history writing and historiography (British, German and Hungarian)
Great Britain and Europe in the 20th century
Social and cultural history of Britain (19th–20th centuries)
Social policy and the welfare state in the 20th century (British, German and Hungarian)
Theories of history and philosophy of history
British aesthetics and literature (18th–19th centuries)
Aesthetics of the sublime and the beautiful
British–Hungarian relations (19th–20th centuries)
Csetényi Korinna
Gothic fiction
Horror fiction
Cristian Réka M.
Modern American drama
Fim theories and American Cinema
The Sixties in the US
Theories of American and Inter-American Studies
Dragon Zoltán
Film theory
Contemporary American Cinema
Film adaptation
Visual culture
Photography Theory and Criticism
Hill, Jonnie
Artificial Intelligence tutors for elocution
Gamification of language learning
The influence of culture on listening comprehension
Huber Máté
Sociolinguistics
Linguistic Pluricentricity
TEFL Methodology
Linguistic Landscape Analysis
Kiss Attila
Early modern and postmodern drama
English Renaissance drama and theatricality
Literature and the semiotics of the subject
Kérchy Anna
women’s writing and art (from the Victorian to the postmodern era)
body studies (corporeal narratology, disability studies, gendered embodiment, etc)
fantastic fiction (literary nonsense, magic realism, fairy tales, gothic, etc)
children’s and YA literature and culture
animal studies, plant studies, posthumanism
inter/transmedial aesthetics, text/image studies
Victorian literature and culture, Neo-Victorian fiction
Kovács Ágnes Zsófia
Multicultural US identity prose
African American fiction
Travel and mobility in modern Anglo-American fiction
Reading travel writing
Detective stories in context
Lesznyák Márta
Machine translation in everyday life (gépi fordítás a hétköznapi életben)
Individual (psycholinguistic) aspects of bilingualism (a kétnyelvűség egyéni aspektusai)
Matuska Ágnes
Early Theatre
Shakespeare studies
Performance studies
Public Humanities
Péter Róbert
Digital humanities (e.g. Natural Language Processing, topic modelling, lexical diversity, n-gram analysis, named entity recognition and linking, parts-of-speech tag analyses; possible corpora to be analysed include DraCor dramas, ELTeC novels, Early modern texts: ECCO and EEBO TCP)
Authorship identification, attribution and verification (analysing texts of disputed authorship)
Hungarian mining communities in the USA, 1900-1960
British press history, 1600-1855
British history: early modern period
British religious history
Enlightenment studies
Angol-Hungarian contacts, 1600-1850
Szélpál Lívia
British and American history (including the unconventional narratives)
British and American urban history and culture
19th and 20th-century American literature with a particular focus on Zora Neale Hurston’s oeuvre
Contemporary British, Scottish and Irish literature with a specific emphasis on Zadie Smith’s, Ali Smith’s, and Claire Keegan’s oeuvre
Historical novels and climate fiction (cli-fi)
Memory Studies
US politics and culture
Tóth Zsófia Anna
American women writers,
The New Woman (literary and cultural approaches, representations),
The femme fatale (literary,
cultural and filmic approaches, representations),
Jane Austen (literature and film adaptations),
American cinema, Early American film history, Pre-Code Hollywood,
Violence in film,
Disney and Pixar Animations,
The representation(s) of women in American visual culture,
Humor theories and Comedy studies,
Women’s humor
Vajda Zoltán
US history
Williams, Thomas A.
Second language acquisition/learning
Tasks in second language acquisition/learning
Sociocultural theory and second language acquisition/learning
Developing L2 speaking
Language learner perceptions/beliefs
Sociopragmatics
Pragmatics and identity(-ies)
Life narratives and identity
Cross- and intercultural pragmatics